Különleges természeti értékek hordozója az Észak-somogyi térségben. A Balaton egykori dűnéin kialakult homok pusztán, az életközösségek jelentősen eltérnek a környező löszterületeken kialakultaktól. A homokbuckák, buckaközök és az időszaki vízfolyások széles, lapos völgyei teszik a felszínt mozgalmassá. A változatos felszínen a száraz homokpusztai rétek és a jó vízellátottságú láprétek, üde kaszálórétek és kisebb erdős területek váltják egymást.
A terület arculatának kialakulásában, a sokszínű természeti értékek fennmaradásában elsődlegesen a hagyományos gyepgazdálkodás játszott szerepet. Mind a legeltetés - alapvetően birkával és marhával - mind a kaszáló művelés jelen volt a területen. Előbbi a szárazabb gyepekre, utóbbi az üde gyepekre és láprétekre volt a jellemző.
A viszonylag kicsi – alig 230 ha-os – természetvédelmi terület növényállománya rendkívül gazdag, a védett fajok száma meghaladja a harmincat, több közülük tíz-, vagy éppen százezres tőszámával tűnik ki. Néhány faj csak itt található a térségben, mint a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a fehérmájvirág (Parnassia palustris), szalmagyopár (Helichrysum arenarium), vagy a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea).
Állatvilágát tekintve a terület különösen gazdag rovarvilágát, a védett fajok nagy számát említhetjük. Különösen fontosak az olyan, európai jelentőséggel is bíró fajok, mint a lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a vérfűboglárka (Maculinea teleius), a zanótboglárka (Maculinea nausithous), vagy a skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus)
Érdekes ipartörténeti emlék a területen található Tukora tanya, melyen az egykori tulajdonos, Tukora Péter a 20. század elején vízimalmot működtetett. A malom épülete jó állapotban ma is látható.
