A Ramsari Egyezményt 1971. február 2-án 18 ország írta alá és 1975. decemberében lépett hatályba. Az egyezmény pontos címe: "Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről".
A csatlakozó országok alap célkitűzésként a vízimadárvonulás szempontjából fontos vizes élőhelyek határokat átívelő védelmét fogalmazták meg, napjainkban azonban már tágult az értelmezési köre és a Föld vizes élőhelyeinek átfogó védelmét képviseli. Az Egyezménynek jelenleg 171 ország 2430 vizes élőhellyel a tagja.
A vizes élőhely (wetland) megnevezés széleskörűen öleli fel a különböző típusú állandó és időszakos vízhatás alatt álló természetes és mesterséges élőhelyeket.
Minden olyan ország csatlakozhat az Egyezményhez, amely vállalja egy vizes élőhelyének felvételét a „Nemzetközi jelentőségű vizes területek jegyzékére”, gondoskodik annak jó ökológiai állapotának fenntartásáról, megőrzéséről.
Igazgatóságunk működési területén három Ramsari terület található: a Kis-Balaton, a Balaton és 2011-től a Dél-Balatoni halastavak és berkek.
A Kis-Balaton egyike a legelsőként Ramsari területté nyilvánított hazai vizes élőhelyeknek. 1979. áprilisától került fel az Egyezmény jegyzékre. Ősztől tavaszig récék és vadludak tízezrei táplálkoznak és pihennek a területen. Költési időszakban főként a népes sirály és csértelepek, gémtelepek, és kormorántelepek költő állományi alkotják a Kis-Balaton madárvilágát.
A Balaton 1989. március 17-től szerepel a Nemzetközi jelentőségű vizes területek jegyzékén. Az egyetlen hazai időszakos Ramsari területünk. Ez azt jelenti, hogy minden év október 1–től a következő év április 30-ig biztosítani kell a tavon tartózkodó vízimadarak zavartalanságát. Ebben az időszakban szárcsák, úszú és bukórécék ezrei vonulnak és telelnek a Balatonon évről évre. A rendszeresen átvonuló fajok össz egyedszáma meghaladja a harmincezret. Tavasztól nyár végéig a nádasokban költő madárfajok, a kóborló és a tóra táplálkozni érkező madarak színesítik a tó madárvilágát.
A „Dél-Balatoni halastavak és berkek” területének állatvilága nagyon gazdag, elsősorban a halak, a madárvilág és emlőstani értékek tekintetében nemzetközi viszonylatban kiemelkedő.
Gerinctelen fajok közül a lápi álarcos-szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), vérfűboglárka (Maculinea teleius), zanótboglárka (Maculinea nausithous), nagy tűzlepke (Lycaena dispar) jellemző védett fajai a területeknek.
A halak közül a réticsík (Misgurnus fossilis) és az endemikus lápi póc (Umbra krameri) fontos szaporodó helyei találhatóak a térségben. Számtalan kétéltű és hüllő faj számára biztosít fontos telelő és szaporodó helyet a terület: dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), vöröshasú unka (Bombina bombin), mocsári teknős (Emys orbicularis).
A vízhez köthető madár fajok száma 100 feletti, néhány fontos madártani érték kiemelendő. Rendkívül jelentős mennyiségű fokozottan védett gémféle fészkel: nagy kócsag (Egretta alba), bakcsó (Nycticorax nycticorax), üstökösgém (Ardeola ralloides), kis kócsag (Egretta garzetta), vörösgém (Ardea purpurea), kanalasgém (Platalea leucorodia). Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus): 2006 óta fészkel, száma a 100 párt is meghaladja, mely a Dunántúl egyik legnagyobb állománya. Cigányréce (Aythya nyroca) fészkelése rendszeres. Nagy lilik (Anser albifrons): egyes években a vonulási csúcson több ezres tömegben is előfordul a területen. Nyári lúd (Anser anser): több tucat pár fészkelése rendszeres, egyes években a vonulási csúcson több ezres tömegben is előfordul a területen. Kis lilik (Anser erythropus) és vörösnyakú lúd (Branta ruficollis): előfordulnak a vadlúdvonulás madártömegeiben.
A rétisas (Haliaeetus albicilla) több párja fészkel a területen de időnként jelentős, 20 példány feletti telelőállomány is megjelenik. Haris (Crex crex) rendszeres kis számú fészkelő.
Emlősök közül a fokozottan védett vidra (Lutra lutra) gyakori és az endemikus északi pocok (Microtus oeconomus mehelyi) két fontos élőhelye is megtalálható a „Dél-Balatoni halastavak és berkek” területén.
Ajánlott linkek:
www.ramsar.hu
https://www.ramsar.org/
