A projekt megnevezése angolul: LIFE RESTORE for MDD (Preserving and restoring floodplain forest habitats along the Mura-Drava-Danube rivers)
Projektazonosító: 101113557 - LIFE22-NAT-AT-LIFE RESTORE for MDD
A projekt kezdete: 2023. 10. 01.; tervezett befejezése: 2028. 09. 30.
A projekt teljes költségvetése: 20 024 000 euro
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság projektköltségvetése: 326 628 euro
Az uniós támogatás mértéke: 67%
A 17 partnerszervezet:
Ausztria: WWF Ausztria (konzorciumvezető); Stájerország Tartományi Önkormányzata; Steierisches Vulkanland GmbH (Délkelet-Stájerország regionális fejlesztési ügynöksége)
Szlovénia: Szlovén Köztársaság Természetvédelmi Intézete; Szlovénia Vízügyi Ügynöksége; Szlovén Állami Erdőgazdaság
Magyarország: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság; Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság; WWF Magyarország
Horvátország: Zöld Eszék Környezet- és Természetvédelmi Egyesület; Horvát Vízügyi Igazgatóság; Eszéki Egyetem Agrobiotechnológiai Tanszék, Kapronca-Kőrös Megye Természetvédelmi Hivatala; Varazsdin Megye Természetvédelmi Hivatala; Verőce-Drávamente Megye Természetvédelmi Hivatala; Međimurje Nature Közalapítvány
Szerbia: Vajdasági Állami Erdőgazdaság
A projekt tanácsadó testülete a Mura–Dráva–Duna Ötoldalú Bioszféra Rezervátum Irányító Bizottsága, az öt ország környezetvédelmi minisztereinek képviseletében (TBR MDD Steering Committee)
A projekt célja:
A projekt a Duna-medence legnagyobb egybefüggő ártéri erdőterületeinek, kiemelten az ártéri puhafaligetek és keményfaligetek, valamint az ezekhez kapcsolódó vízjárta élőhelyek, mint például a folyókról leszakadt holtágak hosszú távú megőrzésére és helyreállítására összpontosít. A konzorcium célja 2.472 ha kiterjedésben ártéri élőhelyek és több, mint 45 km hosszúságban víztestek helyreállítása és élőhelyfejlesztése, valamint 966 000 m 3 üledék eltávolítása a természetes folyódinamika révén.
A projekt célterülete egy 2070 km hosszú természetes ökológiai folyosó, amely 17 Natura 2000 területet és számos további védett területet köt össze az UNESCO MAB Ötországos Mura Dráva Duna Bioszféra-rezervátum területén. A területek a három folyó 700 km es szakaszán egybefüggő láncként sorakoznak. A kedvezőtlen természetvédelmi helyzetű, csökkenő tendenciát mutató, degradálódó ártéri erdők a terület erdőszerkezetének közel felét teszik ki. A folyószabályozás, a nem fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlat, az idegenhonos özönfajok elterjedése, a biodiverzitás csökkenésének megállíthatatlan tendenciája, a génkészletek kimerülése, a határokon átnyúló menedzsment kevésbé hatékony összehangolása együttesen gyakorolnak negatív hatást ezen élőhelyek állapotára.
A kedvezőtlen hatásokat a vízgazdálkodásért, erdőgazdálkodásért, védett területek kezeléséért, regionális igazgatásért felelős szervek és szakmai civil szervezetek ágazatközi projektkonzorciuma igyekszik kezelni a három folyó mentén fekvő, 29 projekthelyszínen megvalósuló, határokon átnyúló, integrált helyreállítási akciók, természetvédelmi célú beavatkozások keretében.
A folyók hidromorfológiáját 4 különböző helyszínen állítják helyre a természetes erdőfelújulás biztosítása érdekében A mellékvizeket több helyütt összekötik a folyóval és 14 helyszínen történik célzott holtágrehabilitáció, ezáltal javítva az ártéri erdők vízellátottságát és természetességét. A természetközeli erdők megőrzése, helyreállítása vagy tervezett erdősítés 11 helyszínen történik. Az intézkedések fenntartható eredményeit 3 folyószakaszon a határokon átnyúló, kísérleti jellegű integrált folyami helyreállítás biztosítja. A helyreállítási erőfeszítéseket kommunikációs, ismeretterjesztő és környezeti nevelési akciók, bioszféra-rezervátum napok megrendezése, valamint folyamatos, a beavatkozások hatását vizsgáló monitoring feladatok kísérik.
Igazgatóságunk a projekt keretében működő folyóhelyreállítási, erdőrekonstrukciós, kommunikációs és környezeti nevelési, valamint monitoring munkacsoportok tevékenységében is részt vesz.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság beavatkozási helyszínei:
Letenye település közelében a Mura folyó árterében fekvő, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe tartozó Bodzás-holtág és Hosszúvíz-holtág vízpótlásának helyreállítása történik. Mindkét holtág esetében megszűnt a folyóval való élő kapcsolat, kizárólag nagyobb árvizek esetén jutnak csekélyebb mértékű átöblítéshez. A rendszeres, magas árvizek megritkulása a magas természeti értékű holtágak és az azt körülölelő ártéri erdők természeti állapotát negatívan befolyásolja. A projekt keretében a rendszeres vízpótlás érdekében újra összeköttetésbe kerül a Murával, illetve az átfolyást segítő terelő és összekötő árkok létesülnek a holtág területén belül. Mindkét holtág esetében a nagyobb vizek visszavezetése érdekében is létesülnek kifolyó árkok a folyó irányába. A két holtág vízpótlását, a víz átvezetését és végül kivezetését biztosítandó összesen 1300 m árok kerül kialakításra. A Hosszúvíz-holtág esetében egy oldalbukó, egy vízátvezető vápa és erdészeti átjáró, valamint átereszek cseréje is szükséges. Egy korábbi projekt keretében 2019-ben mindkét holtágra elkészültek a vízpótló rendszer műszaki tervei, melyekre vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezünk. A kiviteli tervezés és a kivitelezés mintegy 2 évet vesz igénybe.
Tótszerdahely település mellett, a Mura árvízvédelmi töltésén kívül fekszik az önkormányzati tulajdonú Tótszerdahelyi-holtág, melynek vízpótlás híján vízszintje drasztikusan lecsökkent az utóbbi évtizedben. A zsugorodó vízfelületű holtág többek között fokozottan védett és közösségi jelentőségű fajok (pl. zöld acsa – Aeshna viridis, lápi álarcos-szitakötő – Leucorrhinia pectoralis, lápi póc – Umbra krameri) állományainak is otthont ad. Vízpótlása a Mura folyóból az árvízvédelmi töltés miatt nem megvalósítható, kizárólag egy közeli vízfolyásból történhet. A víz átvezetésére egy fenékküszöb kialakítására és feliszapolódott árkok kotrására van szükség mintegy 400 m hosszúságban. A holtág területén nyolc kisebb, cca. 150 nm kiterjedésű medence kerül kialakításra iszapkotrással. Ezek menekülőtérként szolgálnak a hosszabb aszályos időszakok átvészelésére a holtág vízhez kötődő fajainak számára. A tótszerdahelyi önkormányzat a pályázathoz támogató nyilatkozatát adta. A projekt a rehabilitációs céllal összefüggésben a geodéziai felmérést, a műszaki tervezést, az engedélyeztetést és a kivitelezést egyaránt tartalmazza. A vízpótlási munkák befejezése 2028-ban várható.
A három helyszínen végzett beavatkozások az előzetes modellezések szerint mintegy 127 hektáron javítják az ártéri élőhelyek állapotát, beleértve a holtágakat és a vízhatástól nagyban függő ártéri ligeterdőket is. Az itt élő növény- és állatközösségek számára a helyreállítási munkák biztosíthatják fennmaradásuk zálogát. A holtágak, mint élő- és szaporodóhelyek fennmaradása kiemelt fontosságú, de az ártéri erdők állapota fontos tényező a dél-zalai fekete gólya és rétisas állományok hosszú távú megőrzésében is.
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or CINEA. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible for them.
Az Európai Unió társfinanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy a CINEA hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a CINEA nem vonható felelősségre miattuk.
