Kultúrtörténeti értékek

Néhány példa a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból

Apáti templomrom
A Tihanyi-félsziget nyugati bejárata közelében, az Apáti dombon található a XIII. században épült román stílusú templom felújított maradványa. A félsziget legelső településének „Apátinak” az emlékét őrzi.

Az átjáró forráskúp a Tihanyi-félszigeten
Az évmilliós tűzhányóműködés utóhatásaként forró víz tört a felszínre, és a meszes-kovás oldatokból kicsapodó kőzetanyag (gejzírit) száznál több hévforráskúpot hozott létre. A környezetükből kimagasló, különös alakú, vulkáni eredetű sziklacsoportok mára a Tihanyi-félsziget világhírű nevezetességeivé váltak.

Belső-tó a Tihanyi-félszigeten
A faluhoz közelebb eső, szabad vízfelületű Belső-tó 25 m-rel van a Balaton vízszintje felett. Ma elsősorban horgászati igényeket elégít ki.

Csobánc vár
A 376 m magas bazalthegy nyugati végében állnak a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, kisméretű vár maradványai. Nagyjából kör alaprajzú várfalak falgyűrűje mintegy 35 m átmérőjű, belső oldalához 5-6 m belsőméretű helyiségsort építettek. A vár legrégibb része, a XIII. században épült, az északi sarkon álló 3 m falvastagságú, többemeletes öregtorony. A honfoglaláskor e vidéket a Lád vagy Vérbulcsú vezérek szállták meg, csak a X. század második felében jutott a fejedelmi nemzetség birtokába. Csobánc hegyét egy 1220-ben kelt oklevél említi először, amikor az Atyusz nembeli Sal comes ajándékozta el. Várat nem említ az oklevél, de feltehetően a kőház a vár őse lehetett. A vár 1272-ben szerepel először okleveleinkben, de birokosát nem ismerjük. 1300-tól a Rátót nemzetségből származó Gyulaffy Demeteré lett, kinek itteni várnagya bizonyos Csaba. E család közel 400 éven keresztül birtokolta Csobánc várát és uradalmát.
Ezután 200 évig alig van hírünk a vár sorsáról. Rátóti Gyulaffy László 1490 körül meghalt. A várban özvegye gersei Pethő Margit s fia János maradt. Az 1491. július 22-e körüli oklevél szerint Margit asszony Csobánc várát fiának Gersei Petho~ Jánosnak adta át, Kinizsi Pál temesi gróf beleegyezésével. A török terjeszkedésével Csobánc 1543 után került a végvárak sorába. A török eredménytelen ostroma után Gyulaffy László királyi őrséget kért a vár védelmére, amely ezután a győri főkapitánysághoz tartozott. A Haditanács 1601-ben a vár megerősítését rendelte el. Az őrség létszáma 1625-ben 2 huszár és 21 gyalogos, 1632-ben 20 lovas, 25 gyalogos és 1 tüzér. A Gyulaffyaktól 1669-ben a várat Esterházy Pál vette meg, aki az épületeket rendbe hozatta, a falakat kijavítatta. Az 1690-es években itt katonáskodott Béri Balogh Ádám, II. Rákóczi Ferenc híres brigadérosa. I. Lipót király 1702-ben a vár lerombolását rendelte el, de II. Rákóczi Ferenc szabadságharca ezt megakadályozta. Rabutin császári tábornok 1707 tavaszán Kreutz tábornokot bízta meg Csobánc elfoglalásával. A tábornok mintegy 1500 katonával kezdte meg az ostromot. A várat Domokos Ferenc kapitány távollétében Szász Márton hadnagy és tiszttartója Dóczy Péter 30 hajdúval környékbeli nemessel sikeresen védte meg a túlerőtől. Az ostrom során elesett maga Kreutz tábornok, 25 császári tiszt és 350 katona. Az ostrom után a kurucok a megrongált várat kijavították de egy 1708.évi jelentés szerint a vár romos állapotban volt. A következő évben a kurucok a várból kivonultak, melyet ezután a császáriak teljesen leromboltak.

Dörgicse, Boldogasszony templomrom
A legjelentősebb egyházi műemlék a mai Alsó-Dörgicsén a XIII. században épült román stílusú Boldogasszony templom és kolostor, amelyik a falutól keletre a Gernye oldalában megmaradt oromfalával messzire látszóan magasodik a falu fölé. A középkorban Boldogasszony, vagy Alsódörgicse nevű falu temploma román stílusú, egyenes szentélyzáródású egyház, melyet körítőfal vett körül.

Monoszló, Hegyestű
A Káli-medence keleti kapujában álló Hegyestű 337 m magasan a Balaton északi partjától 4 km-re emelkedik, Monoszló déli határában. A tó felől nézve szabályos kúp alakú, más irányból ?elfelezett", csonka formájú. Az 1970-ben felhagyott bazaltbánya udvarán, a bányairodák romjaiból megújult épületekben az egykori kőbányászatot és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtanát bemutató kiállítás foglal helyet, az udvar bal oldalát hatalmas kőzettömbök szegélyezik, amelyek a Dunántúl földtani képződményeit reprezentálják. A hegyestűi Geológiai Bemutatóhely kiállítása rétegtani szemléletű kőzetgyűjtemény, vulkáni rekonstrukciós ábra-sor, elvi rétegoszlop, földtani térkép segítségével tájékoztat a Balaton-felvidék védett területének földtani felépítéséről.
A Hegyestű bányászata során közel függőleges bányafalat hagytak, keresztmetszetet nyújtva a vulkáni kürtőben rekedt láváról. A szürkésfekete, fekete, kemény bazalt lávakőzet-kötegek, oszlopsorok akkor jöttek létre, amikor a kőzetolvadék a vulkánkráterben vagy a mellékkőzet hasadékában megrekedt, s ott szilárdult kőzetté. A fokozatosan megdermedő láva zsugorodik, s a hűtő felületre merőlegesen elválik. A bazaltos magma kb. 60 km mélyről, a Föld köpenyanyagából, a képlékeny övből származik. A szárazföldi bazaltvulkánok, köztük a Hegyestű is, kb 3-7 millió éve, a kivékonyodó kontinentális kőzetlemezen áthatoló, képlékeny, forró magma-anyag feltörésének köszönhették működésüket. A vulkáni kitörések szüneteiben, valamint a pannon utáni időben az erózió lepusztította a magaslatokat, de a kemény bazalt megmaradt. A laza, sárga pannon gyorsabban, a bazalt térszín lassabban kezd pusztulni. A zord éghajlati változások, a különböző hegységformáló letaroló folyamatok (viharos szél: defláció; esővíz, olvadékvíz lemosása: erózió) alakították ki a Hegyestű jelenlegi domborzati formáját.
A Hegyestűhöz hasonlóan a távolabbi Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc és a hozzájuk hasonló (tanú)hegyek bazalttakarói megvédvén feküképződményeiket tanúskodnak az egykori térszín helyzetéről és a térszínt formáló kőzetekről, természeti erőkről. A Hegyestű tájképi értéke mind a rálátás miatt, mind a körkilátása miatt is kimagasló. Kilátóhelyéről délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető bazaltfennsíkja látható, a távolban még a Tátika bazaltkúpja is felismerhető. A csúcsról K-felé Tihanyig is elláthatunk.