Letöltések menüpont alatt érhető el az alábbi dokumentum:
A látszólag haszontalan, kidőlt, félbetört facsonkok, és odvas faóriások alkotta faanyag a sok egészséges fa között, valójában az erdei élet bölcsőjét jelenti, mert tápanyagot, nedvességet biztosít a növények magjainak csírázásához. A holt faanyag, mint egy szivacs, rengeteg vizet felszív és a hirtelen lefolyó vizek erejét is mérsékeli. Az idős fák korhadt részei és a faodvak megszámlálhatatlan élőlény búvó- és táplálkozóhelyei a mikroszkopikus élőlényektől az emlősökig. A kéreg alatt lárvák fejlődnek, faanyagukat egész seregnyi rovar (pl. szarvasbogár, orrszarvúbogár, remetebogár, díszbogár, cincér) rágja. A hasadékokban és odvakban menedékre lelnek a mókusok, a denevérek, cickányok, a madarak (pl. bagoly, harkály, cinege, fakusz), és a békák. A fák felszínét és belsejét pedig a gombák veszik birtokba (pl. tapló, laska, júdásfüle, fülőke stb). Szemlélődj te is holt fák környékén, hogy bepillanthass ebbe a sokszínű világba!
Bátran állíthatjuk tehát, hogy az erdők biológiai sokféleségének egyik kulcsa a holtfa és az odvas fák mennyisége!
Jó ha tudjuk, hogy:
… a holtfában gazdag „rendezetlen” erdő az egészséges.
… a halott fák nem a betegségek melegágyai.
… az erdő gombáinak háromnegyede hiányozna, ha nem lenne holtfa.
… az odvas fákban élő rovarfajok egy része csak kis távolságokra repül, ha nincs a közelben másik odvas fa, a populáció kipusztul.
… a fákban élő rovarok nélkül az erdők tápanyag-körforgalma is jelentősen lelassulna.
… egy holt tölgyfában 521 rovarfajt számláltak meg, míg élő párjában csak 169-et.
Igaz vagy hamis ?
1. A fásszárú növények fatestéből (a xilémből) táplálkozó élőlények (xilofágok) csak a tápnövény kis részét fogyasztják el, számottevő élettani hatásuk nincs. Természetes, természetközeli erdőben jelentős fapusztulást nem okoznak.
2. Az erdőből az elszáradt és kidőlt fákat el kell távolítani, mert azok veszélyesek az erdő egészségére.
3. A fák tömeges, nagy területű pusztulása egykorú, kevés fafajból álló erdőkben következik be, ilyenek például a telepített fenyvesek. A környezetszennyezés, vagy a klíma szárazodása gyakoribbá t eszi ezeket az eseteket.
4. Számos xilofág rovar (pl. orrszarvúbogár, nagy szarvasbogár, sok cincérfaj) és a velük táplálkozó gerinces állatok (pl. harkályfélék, kuvik, fakusz, csuszka és még sok madárfaj, cickányok, pelék, denevérek) többsége is törvényi védettséget élvez M agyarországon.
5. Hazánkban él olyan díszbogár (a díszbogarak igen látványos xilofág rovarok), amelynek lárvája több, mint 30 évig fejlődik a fában.
i g a z = i , h a m i s = h | M e g fe j t é s : 1 - i , 2 - h , 3 - i , 4 - i , 5 - h
