A település az Északi-Bakony nyugati lejtőin fekszik, gyakorlatilag a Kisalföld és a Bakony találkozásánál.
A falu neve puszta személynévből keletkezhetett, magyar névadással. A Csák nemzetségből származó Ugodról, a 13. századi bakonyi ispánról kapta a nevét a település. A Csák nemzetségben gyakori Ugrin, Ugron (szláv eredetű szó, jelentése: 'magyar ember') kicsinyítő képzős alakja lehet az Ugod név. A falu első írásos említése 1289-ből való, amikor IV. (Kun) László király egy hadjárata során november 9-én Ugodon keltezett egy oklevelet. Más forrás szerint ez az oklevél december 2-án kelt. Feltételezik, hogy a vár ekkor már fennállt, bár a keltezés "in Ugod" (Ugodban) kitétele ezt kétségessé teszi, ugyanis meglévő vár esetében a helymeghatározás "várában" vagy "vára alatt" lenne. Az Árpád-házi királyok idején Ugod a bakonyi erdőispánság része volt, ennek örökös ispánjává tette meg V. István 1270-ben Csák nembeli Luka (Lukács) fiát, Demetert és utódait, s adott nekik várépítésre engedélyt. A 16. században az Esterházy család birtokába került, és egészen 1946-ig a pápai uradalomhoz tartozott. A Vadkertben lévő, már a XVIII. század elején is létezett, savanyúvízforrás vízhozamának növelésére 1825-ben Esterházy Miklós kutat fúratott. Ez a fúrás volt a mai Magyarország területén az első pozitív artézi kút. A következő években erre, s egy másik forrás kénes meleg vízére alapozva gyógyfürdőt létesítettek, ami az 1870-as évekig működött, majd az épületet vadászkastéllyá alakították.
Szöveges forrás: Ugod Község Önkormányzatának honlapja (www.ugod.hu), Wikipédia
Képek forrása: Tóth Lívia
Írta és szerkesztette: Tóth Lívia (BfNPI, táj- és természetvédelem)
és Bubics Benedek (BfNPI, táj- és természetvédelem)
A felmérést végezte: Tóth Lívia és Zábrák Károly természetvédelmi őr
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
