Végre itt a tavasz, ezzel együtt költöző madaraink is visszaérkeznek hozzánk.
Az első gólyák már elfoglalták fészkeiket, s lassan a fecskék is megérkeznek Afrikából. A hazánkban rendszeresen költő valamennyi fecskefaj állománya erősen csökken. Az elmúlt közel két évtizedben megfeleződött a hazai füsti fecske (Hirundo rustica) és molnárfecske (Delichon urbica) állomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól. A klímaváltozás miatt pedig egyre fontosabbá válik a fecskefélék szerepe az emberek, valamint társ- és haszonállataik egészségének védelme szempontjából, hiszen az ezt veszélyeztető kártevő szúnyogok – melyek többek között a Nyugat-nílusi lázat; a kutyáknál terjedő szívférget stb. hordozzák – és legyek elleni biológiai védelemben óriási szerepük van. Éves szinten egy fecske kb. 1,5-3,5 kg rovart fogyaszthat el, tehát beláthatjuk, hogy nemcsak jogszabályi kötelezettségünk, hanem kifejezetten érdekünk is, hogy védjük őket.
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet értelmében valamennyi Magyarországon költő fecskefaj, a partifecske (Riparia riparia), a molnárfecske (Delichon urbica), és a füsti fecske (Hirundo rustica) védett faj, természetvédelmi értékük példányonként 50.000 Ft. A fecske minden fejlődési szakasza és származéka védett, tehát tojása, fiókája, kifejlett egyede, elhullott egyede, valamint fészke is természetvédelmi oltalom alatt áll! Számos cikk, illetve sajtóközlemény hívja fel a figyelmet a fecskék védelmére, mégis sok olyan hírrel találkozunk, mely fecskefészkek leveréséről szól. Gyakran úgy gondolják, hogy télen, amikor a fecskék nincsenek hazánkban, nyugodtan eltávolíthatók fészkeik. Ez egy súlyos tévhit, az összes hazai fecskefaj és azok élőhelyeként fészkük is teljes, egész éven át tartó védelmet élvez!
Külső felújítás, szigetelés vagy karbantartás miatt a fecskék fészkének eltávolítása a helyileg illetékes Kormányhivatal egyedi engedélyével lehetséges április 1-ig. A Kormányhivatal kérelemre szakértői vélemény alapján adja vagy nem adja ki az engedélyt. A szakértői véleményt a helyileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság adja a Kormányhivatal részére. Ha a szakértői vélemény alapján indokolatlan a fészek eltávolítása, akkor a Kormányhivatal az év 365 napján is jogosult a fészek eltávolításának tilalmára. Amennyiben a Kormányhivatal engedélyezi (pl. közegészségügyi okból kifolyólag) a fecskék fészkének eltávolítását, akkor a kérelmezőt felszólítja, hogy csak olyan eljárással alakíthatja át az adott épületet, amely az átalakítás után is lehetővé teszi a fecskék fészeképítésének lehetőségét. Csak olyan vakolatot használhat, amin a fészek megtapad. Nem alkalmazhat olyan eszközöket, ami riasztja a fecskéket, valamint olyan eszközöket, ami veszélyezteti vagy elpusztítja a fészek építésébe kezdő fecskéket. Az esetek döntő hányadában a fecskék ürülékével van problémája az embereknek, ilyen esetben a Kormányhivatal nem ad ki engedélyt fecskefészek eltávolításra, hiszen úgynevezett fecskepelenka felhelyezése megoldja a „problémát”. Ez a madárvédelmi higiéniai kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30x20 cm körüli fa vagy fém lap, melyet a fészek alá helyezünk fel. A fecskepelenka felfogja az etető madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad.
A fecskék drasztikus megfogyatkozásának a két legfontosabb kiváltó okát: az élőhelyek nagymértékű átalakítását és a klímaváltozást az egyes ember nem tudja befolyásolni, ehhez globális összefogásra és beavatkozásra van szükség. A fecskék számára azonban az is nehézséget jelent, hogy egyre kevesebb fészekanyagot, vagyis sarat találnak maguknak a településeken, egyre több ugyanis a beton, az aszfalt és térburkolattal borított terület. Ezen a problémán leginkább úgy segíthetünk, ha mi magunk alakítunk ki és tartunk fenn sárgyűjtő helyeket a fecskék számára, de már kaphatóak műfészkek is, melyekkel szintén megkönnyíthetjük a madarak dolgát.
Szöveg és fotók:
Varga Júlia
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Nyugat-Zala Tájegység
