19. TAVAK VILÁGKONFERENCIÁJA

  • 19. TAVAK VILÁGKONFERENCIÁJA
  • 19. TAVAK VILÁGKONFERENCIÁJA
  • 19. TAVAK VILÁGKONFERENCIÁJA
  • A képen Kaszián Ágota és Sitku Erzsébet (BfNPI)
  • 19. TAVAK VILÁGKONFERENCIÁJA
  • 19. TAVAK VILÁGKONFERENCIÁJA

A tavakon túl: A tudomány, a kultúra és a kormányzás összekapcsolása a tavak fenntartható használata érdekében. Balatonfüred Kongresszusi Központ, 2023. november 7-9.

Előzmények

A Tavak Világkonferenciája (World Lake Conference - WLC) története a 1984-es évre nyúlik vissza, amikor a Japán Biwa tavat is magába foglaló Shiga tartományban szervezték meg az első ilyen rendezvényt. A konferencia célja, hogy hozzájáruljon a tudományos megközelítések népszerűsítéséhez a világ különböző részein található tavak esetében, többek között az Egyesült Államokban, Magyarországon, Kínában, Olaszországban, Argentínában, Dániában, Kenyában, Indiában, Indonéziában és Japánban.

A Tavak Világkonferenciája globálisan elismert rendezvény, ahol a tavak és vízgyűjtő területeik kezelésével és fenntarthatóságával kapcsolatos tudományos és társadalmi-gazdasági témákat széles körben vitatják meg. A konferencia célja, hogy a legújabb tudományos kutatási eredményeket gyakorlatias és könnyen érthető módon mutassa be a tavakkal foglalkozó szakemberek, politikusok, térségi döntéshozók és a civil társadalom képviselői számára.

A konferencia két évente kerül megrendezésre az alapító Nemzetközi Tókörnyezet Bizottsággal (International Lake Environment Committe – ILEC) közösen, a Bizottság szakmai gesztorságával. A 18. Tavak Világkonferenciáját a mexikói Chapala-tó térségében rendezték meg 2020. november 9-14 között. Magyarországon legutoljára Keszthely adott otthont az eseménynek 1988-ban, amely egyben az első európai helyszín is volt. Ezt követően 1993-ban Olaszországban, 1999-ben Dániában, majd legutóbb 2014-ben újfent Olaszországban rendezték meg a konferenciát Európában.

Tavak és vízgyűjtő területek fontossága

A Balaton, valamint a különböző kontinensek, és különböző országok területén található nagy tavak, kiemelt jelentőséggel bírnak az édesvízkészlet biztosításában a Földön. Az állóvizek jelentősége elsősorban az ivóvízbázisként történő hasznosításban ragadható meg, azonban a vízi közlekedés, a mezőgazdaság, illetve az idegenforgalom szempontjából is kiemelt jelentősége lehet egy-egy tóvidéknek, régiónak. A gazdasági hasznosíthatóság mellett nem szabad megfeledkezni a tavaknak a biológiai sokféleség megőrzésében betöltött szerepéről sem.

A nagy tavak területén, így a Balatonnál is, nehéz a térségek komplex fejlesztése, igazgatása, valamint az ágazati- és területpolitikai beavatkozások összehangolása a közigazgatási és intézményi adottságok, valamint a területi széttagoltság miatt.

Mivel a tavak jelentős része több országhoz, régióhoz vagy közigazgatási egységhez tartozik, ami megnehezíti az egységes, azonos koncepción alapuló kezelést, mind nemzetközi szinten, mind nemzeti-regionális szinten a határon átnyúló együttműködések ösztönzése kiemelt jelentőségű céljai a rendezvénynek. Az esemény stratégiai célja, hogy sikeresen összekapcsolja a politikai döntéshozatali folyamatokat a tőke, a tudás, a technológia által kínált megoldási lehetőségekkel.

19. Tavak Világkonferenciája

A novemberben megrendezett konferencia témája: "Tavakon túl: A tudomány, a kultúra és a kormányzás összekapcsolása a tavak fenntartható használata érdekében".

A konferencia alapkoncepciója, hogy felhívja a politikusok, a döntéshozók és a nagyközönség figyelmét, hogy a tavak nem pusztán víztárolók, hanem a vízkörforgás nagyon fontos elemei, amelyek elválaszthatatlan egységet képeznek a vízgyűjtő területükkel.

A konferencia túlmutat a szigorú értelemben vett tógazdálkodással kapcsolatos témákon. A tavak nemcsak víztestek, hanem egyben ökoszisztémák is. A vízi, a partmenti és a szárazföldi ökoszisztémák egyaránt fontosak. A tavak vízgyűjtő területei az emberiség számára létfontosságú ökoszisztéma nyújtotta termékek és szolgáltatások központi elemei. A vízgyűjtő gazdálkodás többet jelent a tavak kezelésénél, mivel kiemelt figyelmet kell fordítani az egyensúly megteremtésére a megőrzésre irányuló célkitűzések, valamint az ágazati és természeti hasznosításra / integrálásra vonatkozó célkitűzések között.

A konferencia javasolt témája a „tavakon túli” szemléleten alapul, amely lényegében a tó-, és vízgyűjtő-gazdálkodás tágabb értelmezése a tavak fenntartható használata érdekében.

Az 1988-ban Keszthelyen megrendezett 3. Tavak Világkonferenciája számos releváns kérdéssel és problémával foglalkozott a tavak pusztulása kapcsán, mint például az eutrofizáció, savasodás, mérgező anyagok, modellezés, rehabilitációs lehetőségek, valamint az érintettek szerepe a tavak megóvása és védelme során.

A 19. Tavak Világkonferenciáján ezeket a témákat is szeretnénk tovább vinni, azonban nemcsak a környezeti pusztulással kapcsolatos kihívásokra kívántunk összpontosítani, hanem a problémák kezeléséhez, valamint a tavak ökoszisztéma-szolgáltatásainak fenntarthatóságához szükséges megfelelő és hatékony eszközökre is.

A rendezvény témájában szorosan kapcsolódik az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése által 2022-ben a tavak fenntartható kezeléséről hozott határozatához (UNEP/EA.5/Res.4 Sustainable Lake Management), valamint csatlakozni kíván Magyarország nemzetközi és vízpolitikai célkitűzéseihez. A konferencia keretében továbbá lehetőség adódott áttekinteni az ENSZ célok (különösen 6. Tiszta víz; 13 fellépés a klímaváltozás ellen és 15 szárazföldi ökoszisztémák védelme fejlődési célterület) és a nemzetközi politikák és stratégiák ajánlásainak összehangolását a tavak kezelése, édesvíz készletek megőrzése terén.

A konferencia első két napján a plenáris üléseket követően 18 különböző szakmai témában szervezett szekció üléseken vehettek részt az érdeklődők, mint például „Integrált tó- és vízgyűjtő-gazdálkodás”, „Monitoring eszközök, innováció, értékelési kérdések és kihívások”, „Nemzetközi Élő Tavak Hálózata és Európai Élő Tavak Hálózata” vagy „Az Afrikai Nagy Tavak különleges szekciója”. A Nemzetközi Élő Tavak Hálózata (Living Lakes) a konferencián ünnepelte fennállásának 25. éves évfordulóját. A konferencia harmadik napján a résztvevők egy szakmai hajókiránduláson vehettek rész a Balatonon, amely során megtekinthettek egy kihelyezett monitoring állomást, és annak működését, valamint az új Sió-zsilipet is. Ellátogattak a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézetbe, ahol az intézetben zajló aktuális kutatásokról tájékozódhattak.

A konferencia jó lehetőséget adott a tapasztalatcserére, kapcsolatok építésére, valamint arra, hogy kitekintsünk a világ más tájain található tavakkal és vízgyűjtő-területeikkel kapcsolatos égető problémákra, veszélyekre, jó és rossz gyakorlatokra, esetleges megoldásokra, amelyeket Magyarországon is alkalmazni lehetne. Az ILEC munkatársai dolgoznak azon, hogy nemzetközileg elfogadott Tavak Világnapja legyen, mellyel még inkább felhívhatnánk a figyelmet a tavakat és vízgyűjtő-területeiket érintő veszélyekre, problémákra és feladatokra, melyek megoldásához sok esetben nemzetközi és széleskörű társadalmi összefogás szükséges. Az idő pedig sürget!

A 19. Tavak Világkonferenciájának eredményeképpen egy „Balatoni Nyilatkozat” készül a közeljövőben.

További hasznos információk:

https://www.ilec.or.jp/en/

https://www.ilec.or.jp/en/activities/world-lake-conference/

https://www.globalnature.org/en/living-lakes

https://livinglakes.org/

Szöveg: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség és BfNPI munkatársai

Ugrás a tetejére