A Hévízi-csatornán a vízitúrázás engedélyköteles tevékenység. A Hévízi-csatornán a vízitúrázás lebonyolítására és koordinálására a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a jogosult és köteles.
A Hévízi-csatornán a vízitúrázás a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott vízitúra igazolás birtokában végezhető tevékenység. A vízitúra igazolás díja 2.500,- Ft/fő.
Online igazolás beszerzése: várhatóan 2024. szeptember 13-án délelőtt 10:00 órától ld. Kapcsolódó / Hévízi-csatorna vízitúra
Étkezési lehetőség: a közeli Kis-Balaton Látogatóközpont éttermében a látogatóközpont nyitvatartási idejében!
Részletes információ és éttermi kínálat: Kapcsolódó / Kis-Balaton Látogatóközpont.
A vízre szállás helye:
Teljes képernyős nézet megtekintése
GPS: 46.782358, 17.196087
A vízitúrázásra vonatkozó jogszabályok, előírások:
Töltéseken történő járműközlekedésről szóló Országos Vízügyi Főigazgatói utasítás
Töltéseken történő járműközlekedésről szóló NyuDuVizIg igazgatói utasítás
Miért van szükség a korlátozásokra?
A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása és a Zala Megyei Kormányhivatal határozata a Letöltések cím alatt elérhetők.
A Hévízi-csatorna a téli időszakban nagyon sok védett és fokozottan védett állatfajnak biztosít élő, táplálkozó, pihenő vagy búvóhelyet. Ezen a fajok egyedeinek a zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdésében foglaltak alapján tiltott tevékenység.
Annak érdekében, hogy a vízitúrázók a lehető legkisebb mértékű zavarást okozzák az itt előforduló védett és fokozottan védett állatfajok egyedeinek - betartva a jogszabályi előírásokat – szükséges volt a fenti korlátozások elrendelése.
Milyen indokok alapján kerültek meghatározásra a korlátozás sarokszámai?
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata által a 2017-2018-as vízitúraszezonban (2017. november 26-tól 2018. március 18-ig terjedő időszak) végzett dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzései alapján megállapítást nyert, hogy a Hévízi-csatorna turisztikai célú hasznosítása (vízitúrázás) olyan méreteket öltött az elmúlt évek során, mely nem összeegyeztethető a természetvédelmi célkitűzésekkel, ezért azt szabályozni szükséges.
A Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatala Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya által a 2017-2018-as vízitúraszezonra kiadott engedélyeinek részét képezte egy felhívás, melyben a hatóság kötelezte az engedélyeseket, hogy egy webes felületen történő regisztrálás után rögzítsék a lebonyolításra kerülő túráikkal kapcsolatban az alábbi adatokat:
- mely naptári napon,
- melyik túraszervező szervezésében,
- hány hajó egységgel,
- hány fő részvételével bonyolították le a túráikat.
Az így összegyűjtött adatok elemzése és a szúrópróba szerűen lefolytatott helyszíni bejárások (ellenőrzések) során tapasztaltak alapján az alábbiak kerültek megállapításra:
1. A 2017-2018-as vízitúraszezonban (a 2017. november 26. és 2018. március 18. közötti időszakban), a webes felületen keresztül az engedélyesek által szolgáltatott adatok alapján, 47 alkalommal (47 naptári napon), 23 engedélyes (túraszervezők, egyesületek, magánszemélyek együtt) szervezésében, 130 vízitúra került lebonyolításra, melyeken összesen 4532 fő túrázó vett részt.
2. A helyszíni bejárások és a webes felületen keresztül az engedélyesek által szolgáltatott adatok összehasonlítása során megállapításra került, hogy egyes napokon, a webes felületen bejelentettnél jóval nagyobb létszámú túrázó vett részt a vízitúrákon, nem ritkán akár a bejelentett létszám duplája (300-400 fő/nap).
3. Azokon a napokon, amikor 250 főnél többen vettek részt vízitúrán, a reggel 9 órától sötétedésig terjedő időszakban olyan mértékű volt a zavarás a Hévízi-csatorna teljes területén (Hévíz-folyás, Páhoki-övcsatorna, Egyesített-övcsatorna, Gyöngyös-folyás) a folyamatos emberi jelenlét miatt, hogy a területen előforduló (élő, átvonuló, telelő, táplálkozó) védett vagy fokozottan védett állatfajok minden egyede elhagyta a csatornát és közvetlen környezetét.
4. A Hévízi-csatorna menti területeken (vízre szállás és kiszállás területe) nem áll rendelkezésre a túrákon részt vevők személyes higiénés szükségleteinek kielégítéséhez semmilyen infrastruktúra (nyilvános WC), így a vízitúrázók a környező természeti területeket szennyezik szükségleteik kielégítésével.
5. A 2018 szeptember 27-én Fenékpusztán megtartott egyeztetés során, a meghívott és jelen lévő vízitúra szervezők, egyesületek képviselői, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-Balatoni Üzemmérnöksége, a Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai együttesen alakították ki azokat a „sarokszámokat”, idő intervallumokat, melyek lehetővé teszik a természetvédelmi érdekek érvényesítését.
A Hévízi-csatorna élővilága
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata munkatársainak alapfeladatai közé tartozik a védett és fokozottan védett állat és növényfajok egyedeinek monitorozása az Igazgatóság működési területén.
A Hévízi-csatorna területén (a vízfolyáson és a parton, illetve a parti fákon megfigyelt fajok) gyűjtött biotikai adatok alapján a téli időszakban (december 1-től március 31-ig) az alábbi védett vagy fokozottan védett fajok fordulnak elő (állandó és/vagy vonuló fajok, telelő és/vagy táplálkozó egyedek):
Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) fokozottan védett
Nagy kócsag (Egretta alba) fokozottan védett
Szürke gém (Ardea cinerea) védett
Rétisas (Haliaeetus albicilla) fokozottan védett
Vándorsólyom (Falco peregrinus) fokozottan védett
Vörös vércse (Falco tinnunculus) védett
Karvaly (Accipiter nisus) védett
Kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) védett
Búbos vöcsök (Podiceps cristatus) védett
Vízityúk (Gallinula chloropus) védett
Dankasirály (Larus ridibundus) védett
Jégmadár (Alcedo atthis) védett
Nagy fakopáncs (Dendrocopus major) védett
Kis fakopáncs (Dendrocopus minor) védett
Széncinege (Parus major) védett
Nagy őrgébics (Lanius excubitor) védett
Vetési varjú (Corvus frugilegus) védett
Holló (Corvus corax)
Erdei pinty (Fringilla coelebs) védett
Mezei veréb (Passer montanus) védett
Tengelic (Carduelis carduelis) védett
Zöldike (Carduelis chloris) védett
Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) védett
Közönséges vízicickány (Neomys fodiens) védett
Mókus (Sciurus vulgaris) védett
Hermelin (Mustela erminea) védett
Vidra (Lutra lutra) fokozottan védett
Vadmacska (Felis silvestris) fokozottan védett
