Egyre nagyobb aggodalomra ad okot az idegenhonos nutria (Myocastor coypus) terjedése Zala vármegye nyugati felében. Az inváziós rágcsálófaj állományának robbanásszerű növekedését tapasztalták a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai az elmúlt években a Mura, a Kerka és a Kebele vízfolyások vízrendszerében.
A nutria rendkívül szapora rágcsáló, megfelelő körülmények között évente két alkalommal is világra hozhat 2-9, ritka esetben 10-nél is több kölyköt, és a fiatalok már az első évben ivaréretté válhatnak. Azokon a területeken, ahol ez a nagyméretű rágcsáló jelentős mértékben elszaporodik, komoly gazdasági és természetvédelmi károkat okozhat. A megtelepedett nutriák a vízfolyások töltésébe ásott üregekkel és a szántóföldi növények fogyasztásával okozhatnak gazdasági kárt. Az élőhelyek átalakításával az őshonos élővilágra is negatív hatást gyakorolhatnak, ugyanis nagy területen képesek kipusztítani a nádast, és más vízi növényzetet. A nutriák továbbá különböző betegségeket is terjeszthetnek, ezzel is veszélyeztetve az őshonos állatvilágot. A nutria szerepel a természetvédelmi világszövetség (IUCN) által kiadott, a föld száz legkárosabb invazív faját bemutató listán, továbbá az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékén, így az ellene való védekezés a hazai természetvédelem számára is fontos feladat.
2024-ben a Zala Vármegyei Kormányhivatal állami védekezést rendelt el a faj további terjedésének megállítása érdekében. A nutriák gyérítésével a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület lett megbízva. A védekezés vadászati módszerekkel, elsősorban élvefogó ládacsapdák használatával zajlott, de fegyveres gyérítés is történt. Az egyesület szakértőjének, Czabán Dávidnak, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának segítségével 2024. augusztusa óta, több mint 100 nutriát sikerült elejteni. A nutriák gyérítésében aktívan részt vett a letenyei Venatus Vadásztársaság is. A lelőtt nutriák tetemei tudományos kutatás céljából különböző virológiai és szaporodásbiológiai vizsgálatnak lettek alávetve, továbbá néhány egyed kipreparálva a bemutatást, oktatást szolgálja majd. Az elrendelt gyérítés első éve már eredményesnek tekinthető, mert néhány helyen már nem érzékelhető a jelenlétük. Ezzel együtt még nem sikerült felszámolni a nutriák teljes zalai állományát, ezért az őshonos élővilág védelme érdekében a gyérítést a jövőben is folytatni kell.
Szöveg, térkép és fényképek: Právics Márk
