Munkatársaink „A Mura-Dráva-Duna menti ártéri erdei élőhelyek megőrzése és helyreállítása”, 101113557 — LIFE22-NAT-AT-LIFE RESTORE for MDD nemzetközi projekt keretében megkezdték a vízpótlásra tervezett Mura-holtágak és az azokat övező ártéri erdők kétéltű- és hüllő fajkészletének felmérését.
Bár tavaszias telünk volt, a mélyebb vizű, erdőkkel árnyalt Mura-holtágak lassan melegszenek fel. A hidegvérű kétéltűek és vízhez kötött életmódú hüllők a felmelegedő vizekkel együtt jelennek meg és készülnek a szaporodásra. Munkatársaink a 2023 októberében indult projekt beavatkozási területein első alkalommal mérik fel a holtágak és a hozzájuk kapcsolódó erdők kétéltű- és hüllő faunáját. Elsőként a letenyei Hosszúvíz-holtág, majd a Bodzás-holtág következett, harmadikként a jóval zártabb és vízhiányosabb Tótszerdahelyi-holtág kerül sorra.
Az öt ország területén zajló, az ártéri erdőségek hosszú távú megőrzését és vízellátottságának javítását célzó projekt keretében igazgatóságunk három, a Mura folyótól leszakadt holtág folyóhoz történő újrakapcsolását végzi az ehhez szükséges vízépítési beavatkozásokkal 2028-ig. A holtágak így már nem csupán az egyre ritkábban jelentkező árhullámok idején öblítődnek majd át és lehetséges kiszáradásuk nem fogja már veszélyeztetni az itt élő állat- és növényközösségeket, valamint a környező ártéri erdők vízellátottsága is stabilizálódik. A beavatkozásokat megelőzően nem csak növénytani alapállapotfelvétel történik, hanem a holtágakat és az erdőterületeket egyaránt használó kétéltű- és hüllőfajok felmérését is elvégezzük. A mintavételre kijelölt holtágszakaszok felmérését március, április és május hónapokban tervezzük, majd két, illetve négy év múlva ismételjük meg azokat.
A lassan melegedő vizekben egyelőre csak a sekélyebb tókákban találtunk petecsomókat, melyek az erdei békához köthetőek. A kisebb vízállásokban a kecskebékák gyülekeznek már, a holtágak mocsaras, növényzettel borított részeiben pedig a vöröshasú unkák mozgolódnak. A mélyebb vizek felé az erdőben telelő nagy tavibékák is megindultak, a füzeken pedig a zöld levelibéka hangoskodik, várva a záporokat. A mocsári teknősök egyelőre nem jelentek meg, de a holtágakra jellemző, napozásra rendkívül alkalmas számos bedőlt fatörzset végigvizslatva szem elé került egy nem őshonos, inváziós faj, a vörösfülű ékszerteknős.
Bár a kétéltűek és a hüllők egyelőre még alacsony számban mutatkoznak, a holtágak vizében rengeteg vízi életmódot élő rovarfaj éledt fel téli álmából. A Mura menti holtágak számos jellemző halfogyasztó madárfaja (nagy kócsag, szürke gém, kárókatona, jégmadár) mellett egy önfeledten halászó vidrával is találkoztunk.
Szöveg: Magyari Máté
Fotók: Magyari Máté és Právics Márk (BfNPI)
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or CINEA. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible for them.
Az Európai Unió társfinanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy a CINEA hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a CINEA nem vonható felelősségre miattuk.
