Megkezdték látványos násztáncukat a búbos vöcsök (Podiceps cristatus) párok a Kis-Balatonon.
Hazánk rendszeres fészkelő és legnagyobb vöcsökfaját, a búbos vöcsköt (Podiceps cristatus), a Kis-Balaton egyik rejtett öblözetében sikerült megfigyelni, ahogyan a hím és a nőstény pár gyönyörű nászruhájukban eljárták látványos násztáncukat egymásnak.
A szertartás szépen fokozatosan történt, először csak úszkáltak a vízen, egymással ellentétes irányban, majd egyszer csak a hím és a tojó kitárták szép, vörösesbarna tollgallérjukat és szarvacskára emlékezettő bóbitájukat, majd lebuktak a vízfelszín alá, hogy a csőrükben a felszínre hozott növényi részekkel kiemelkedve a vízfelszín tetejére, begyüket egymásnak feszítve táncoljanak. A násztánc nem tartott pár percnél tovább, de az élmény felejthetetlen marad, hiszen ilyenkor olyan, mintha az ember egy természetfilmbe csöppenne.
A madárvilágban nem egyedi eset, az ilyen udvarlási szokás, vannak fajok, amelyeknél, ahogy a búbos vöcsköknél is, látványos elemekkel tűzdelt nászt lehet megfigyelni, vannak, akiknél kevésbé látványos az udvarlás. A hazánkban előforduló fajok közül például a túzokok (Otis tarda) násza, a dürgés is kifejezetten látványos, vagy a pajzsos cankók (Philomachus pugnax) esetében a hímek párviadala a tojók előtt. Külföldi fajok közül az egyik legismertebb és legszebb násztánccal a rózsás flamingók (Phoenicopterus roseus) büszkélkedhetnek, akik balerina módjára táncolnak a vízen, így udvarolva egymásnak.
A búbos vöcskök násztánca páronként változik, de minden esetben látványos. A násztánc eljárása után, amely során megtörténik a párválasztás, elkezdik építeni utódaik számára a fészküket. Az úszó fészket általában a sűrű növényzetben valamely holtág, mocsár vagy más állóvíz felszínén nádból, gyékényből, hínárból és más vízinövényekből építik. A pár a fészek körül kisebb revírt tart fenn. Ebbe a gondosan óvott fészekbe tojja a tojó az 5-7, eredetileg kékeszöld, később a rothadó növényektől sárgásbarnává színeződő tojást, amelyek 19-20 nap alatt kelnek ki. Mindkét szülő részt vesz a költésben, majd a velük tartó fiókák etetésében. A kicsinyek védelmére gyakran hátukra veszik őket a szüleik, és így úsznak együtt, de a fiókák már kezdetektől fogva jól úsznak és buknak. A fiókák 20-30 nap múlva kezdenek önállósodni, de a család még jó ideig együtt marad.
A búbos vöcsök (Podiceps cristatus) Magyarországon védett faj.
Szöveg és fotók:
Miklós Marianna
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Kis-Balaton - Nagyberek Tájegység
Forrás:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-podtus
