Tájékoztató
Növényjegyzék
a telepítésre javasolt és kerülendő (inváziós) fajokról
Ajánlott növényjegyzék
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park által telepítésre javasolt növények
Az alábbi jegyzék ajánlás, a felsoroltakon kívül számos további honos növényfaj megtalálható, alkalmazható. A jegyzék a települési területeken ajánlott növényfajokat, kertészeti kultúrát tartalmazza, nemesített növények alkalmazásával.
Védett fajok nem gyűjthetők és nem telepíthetők!
Az itt megadott általános jegyzéket az élőhelyi adottságok, települési hagyományok tovább árnyalhatják.
A lakóterület kertje:
Javasolt kialakításának előzménye és mintája a parasztkertek hagyománya, melynek számos vonása ma is megtalálható a Balaton-felvidék településein. Ez kiegészíthető a klimatikus adottságoknak megfelelő, honos növényzettel.
- gyepterületek:
Kialakításuknál a lakókertben az egyetlen fajból álló, fajszegény gyepek helyett a területen előforduló több fűfaj és más alacsony lágyszárú növényzet használatával virágos gyep létesítése javasolt. Kialakítása természetes úton, vagy fűmag keverék vetésével történhet. (Pl. Sport keverékkel megerősödő gyepre Margitsziget keverékkel és apró díszítő lágyszárúakkal fajgazdag, természetes hatású pázsit telepítése.) A gyep szélein, vagy a kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágai {azoknak kertészeti változatai} ültethetők.
Többféle fűmag használatával a természeteshez közelebb álló gyep kialakítása.
Javasolt alkotók:
francia perje (Arrhenatherum elatius), karcsú fényperje (Koeleria cristata), prémes gyöngyperje (Melica ciliate), sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica), kései perje (Cleistogenes serotina), vékony csenkesz (Festuca valesiaca)
- A fű felületét apró növésű lágyszárúak díszíthetik, pl. százszorszép (Bellis perennis), vajszínű ördögszem (Scabiosa ocroleuca), kakukkfű (Thymus sp.), veronika fajok (Veronica sp.), hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga), fehér here (Trifolium repens)
- A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban telepíthetők, pl. török hóvirág (Galanthus elwesii) széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium), illatos ibolya (Viola odorata), gyöngyvirág (Convallaria majalis).
A kertet szegélyezhetik alacsony növésű, ill. helyenként magasabb virágos növények. Kedvező a fűszer és gyógynövények használata is. A kerítések, támfalak felületét díszcserjék sora élénkítheti. Nagyobb felület esetén feltétlenül szükséges a kőbástyára, kerítésre felkúszó, vagy lecsüngő növényzet telepítése.
- Alacsony növésű szegélyvirágok:
porcsinrózsa (Portulaca grandiflora), petúnia (Petunia hybrida), árvácska (Viola wittrockiana), körömvirág (Calendula oficinalis), jácintok (Hyacinthus sp.), lila sáfrány (Crocus vernus), fehér nárcisz (Narcissus poeticus), aranysáfrány (Crocus aureus), csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus), kék nőszirom (Iris germanica), tazetta nárcisz (Narcissus tazetta), pompás nárcisz (Narcissus incomparabilis), törökszegfű (Dianthus barbatus), törpe bársonyvirág (Tagetes patula), kerti szegfű (Dianthus caryophyllus), búzavirág (Centaurea cyanus), habszegfű fajok (Silene sp.), szikla-bőrlevél (Bergenia crassifolia)
- Magasabb kerti virágok:
nefelejcs (Myosotis silvestris), tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis), ezüstös pipitér (Anthemis biebersteiniaia), kerti margaréta (Chrysanthhemum maximum), estike (Hesperis matronalis), mezei margaréta (C. leucantheum), erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), kerti szarkaláb (Consolida ajacis), fehér liliom (Lilium candidum), japán árnyliliom (Hosta lancifolia), tűzliliom (Lilium bulbiferum), pálmaliliom (Yucca filamentosa), tulipánfélék (Tulipa sp.), bugás lángvirág (Phlox paniculata), oroszlánszáj (Antirrhinum majus), kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans), bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus), nagy meténg (Vinca major)
- kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények:
izsóp (Hypossus officinalis), levendula (Lavandula angustifolia), rozmaring (Rosmarinus officinalis), kerti ruta (Ruta graveolens), orvosi zsálya (Salvia officinalis), kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, T. sp.), bazsalikom (Ocymum basalicum), szurokfű (Origanum vulgare)
- kerítést kísérő díszcserjék:
kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis), tűztövis (Pyracantha coccinea), egybibés galagonya (Craetegus monogyna), nyári orgona (Buddleia davidii), mályva (Hibiscus siriacus)
-felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé):
trombita folyondár (Campsis radicans), sarkantyúka (Tropaeolum majus), tatár lonc (Lonicera tatarica), magyar lonc (Lonicera tellmaniana), borostyán (Hedera helix), kék hajnalka (Ipomoea tricolor), ligeti szőlő (Vitis silvestris), bíboros hajnalka (Ipomoea purpurea), lila akác (Wisteria sinensis)
- kőfalakat, támfalakat élénkítő növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva):
sziklai ternye (Alyssum saxatile), fehér varjúháj (Sedum album), rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), borsos varjúháj (Sedum acre), valamint kertészetekben kapható termesztett fajok
A lakótelek fái:
A régi falusi kertekben jellemzőek a haszonfák voltak, főleg a kevés permetezést igénylő gyümölcsfák. Más fát csak megtűrtek - nem vágtak ki -, ha kivételesen szép volt. pl. kislevelű hárs (Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), vadkörte (Pyrus pyraster), tölgy (Quercus sp.), tájfajták
- javasolt gyümölcsfák és cserjék:
dió (Juglans regia), kajszibarack (Prunus armeniaca), őszibarack (Prunus persica), mandula (Prunus dulcis), szilva (Prunus domestica), meggy (Prunus cerasus), cseresznye (Cerasus sp.), alma (Malus domestica), körte (Pyrus communis), eperfa (Morus alba), szőlő (Vitis vinifera), füge (Ficus carica), málna (Rubus ideaus), piros ribizli (Ribes spicatum), egres (Ribes uva-crispa), mogyoró (Corylus avellana)
Sajátos hangulatot adhat a különféle dísztökök (Cucurbita pepo), a kúszó bab (Phaseolus sp.), napraforgó (Helianthus annuus) mértéktartó alkalmazása.
A lakótelken a felsorolt növényfajokból ízléssel összeválogatva alakítható ki a virágos gyep, néhány árnyékot adó (gyümölcs)fa, a széleken cserjék, virágok, a kerítést kísérő magasabb virágok vagy cserjesor, a nagyobb függőleges felületeket vagy kőfalat derítő kúszónövények, sziklai növényzet. A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények gazdagíthatják, legjellemzőbb a muskátli (Pelargonium zonale).
Közterületek, parkok növényzete:
Alapvető szempont, hogy a területen honos növényfajok, fák és cserjék {és azok kertészeti változatainak} használatával kerüljenek kialakításra. Nagyszámú fa, bokor alkalmazása esetén a lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét kevésbé határozzák meg.
A növények nemesítésével a távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása elterjedt. A díszparkokban a honos fajok alkalmazása mellett lágyszárúak esetében kisebb mértékben elfogadott a zöldfelületek karakteréhez igazodó nemesített más fajok ültetése is.
- Fák a településközpontban, a templom körül és a jelentősebb középületeknél:
kislevelű hárs (Tilia cordata), vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum), molyhos tölgy (Quercus pubescens), kocsánytalan tölgy (Quercus petrae)
-További ajánlott fafajok:
mezei juhar (Acer campestre), mezei szil (Ulmus minor), magas kőris (Fraxinus excelsior), virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus), madárberkenye (Sorbus aucuparia)
Színezheti az összetételt egy-egy rezgő nyár (Populus tremula), nyír (Betula pendula), eperfa (Morus alba).
- Cserjék:
madárbirs (Cotoneaster sp.), cserszömörce (Cotinus coggygria), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kecskerágó (Euonymus sp.), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), kökény (Prunus spionosa), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), mogyoró (Corylus avellana)
A lakókerteknél felsorolt gyümölcsfák, cserjék, kúszónövények is alkalmazhatók a hely függvényében.
Külterületeken ajánlott növényzet:
Szőlőhegyeken a történeti szőlőművelés fenntartásával csak a pince bejáratnál jellemző a kis gyepterület. Az épület vagy boltpince mellett diófák ültetése általános, melyek egyben a pince árnyékolását is szolgálják. Esetleg telepíthető néhány gyümölcsfa, főként csonthéjasok, és cserjék. Gyakori a cseresznye, mandula, szelídgesztenye fa ültetése.
A tájidegen növényzet alkalmazását mindenképpen kerülni kell.
A települések további külterületén megtalálhatók a természeti értéket hordozó rétek, gyepek, nádasok, mély fekvésű, vizes élőhelyek és a patakokat, élővízfolyásokat kísérő természetes növényzet. E területek természetes növényzetének megőrzése, a változatlan élőhelyi feltételek fenntartása szükséges. Tájképi értékük mellett ökológiai kapcsolatot, sok állatfaj számára menedéket jelentenek a patakot szegélyező és az út mentén látható fasorok, sövények.
A védett táj egyediségének megőrzéséhez a településeken, különösen a külterületen kerülni kell a tájidegen növényfajok használatát. Az arborétumok és díszparkok gyűjteményének kivételével a Balaton-felvidéki táj szépségét a sokféle élőhelyet jellemző honos növényzet gazdagsága adja. Ezért a tájidegen fajok egyedei (pl. a fenyők (Picea sp.)) csak igen kis mértékben, inkább csak egy-két jelentős épülethez kapcsolódva jelenjenek meg a településeken. A lakó- és üdülőtelkek, de különösen a külterületek, szőlőhegyek területén a tájidegen fajok (tű- és pikkelylevelűek, tuják (Thuja occidentalis) ültetése feltétlenül kerülendő.
A nyomvonalas infrastruktúra létesítésénél (út, közművezetékek) különösen fontos a bolygatott területek helyreállítása, a telepítésre kerülő növényzetnek a honos állományból történő megválasztása, a terület élőhelyi adottságainak függvényében.
Kerülendő, inváziós növényfajok
Az idegenhonos (adventív), inváziós fajok betelepedését, valamint terjedését meg kell akadályozni!
Az özönfajon, vagy inváziós fajon olyan fajokat értünk, melyek természetes előfordulási területükön kívülre történő véletlen behurcolásukat, vagy szándékos betelepítésüket követően képesek ott megtelepedni és elterjedni, veszélyeztetve ezáltal az őshonos életközösségek ökológiai egyensúlyát, valamint káros hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre. Napjainkban a természetes életközösségekre az egyik legnagyobb veszélyt az élőhelyek csökkenése mellett az idegenhonos fajok terjedése jelenti.
Az idegenhonos, inváziós fajok ellenőrizhetetlen mértékű szaporodásukkal a növényzet összetételében, a természetes, valamint települési zöldfelületekben is óriási károkat okoznak, terjeszkedésük nehezen megállítható. Ide sorolható többek között a bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), akác (Robinia pseudo-acacia), aranyvessző (Solidago canadensis, S. gigantea), ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), selyemkóró (Asclepias syriaca).
További információk: http://www.termeszetvedelem.hu/idegenhonos-invazios-fajok; http://www.invaziosfajok.hu/hu
Az inváziós növények listája
1143/2014. EU rendelet
az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának
és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni, tartani és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.
Az Európai Bizottság 2016. július 13-án fogadta el az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról szóló 2016/1141. végrehajtási rendeletét, melyet a Bizottság (EU) 2017/1263 végrehajtási rendelete 2017. július 12-én (augusztus 2-i hatálybalépéssel) 12 fajjal, majd 2019/1262 végrehajtási rendelete 2019. július 25-én (augusztus 15-i hatálybalépéssel) további 17 fajjal bővített.
Az uniós jegyzéken szereplő növényfajok listája.
Az EU rendelet, valamint a hazai jogharmonizáció érdekében született jogszabályok, a Kormány 408/2016 (XII. 13.) Kormányrendelete és a 2016. évi CXXXVII. törvény, együttesen hivatott az Unión belül az idegenhonos inváziós fajok szándékos betelepítését és nem szándékos behurcolását, valamint terjedését megelőzni, minimalizálni, ezáltal a káros hatásokat csökkenteni.
408/2016 (XII. 13.) Korm. rendelet
az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének és behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
A 408/2016 korm.rendelet 2017. január 1-én lépett hatályba, amelyben megtörtént a megfelelő hatóságok kijelölése is. Ennek értelmében engedély nélküli tevékenység (akár gondatlanságból eredő behurcolás, terjedés) esetén szankciók kiszabhatók.
Az EU rendelet 12. cikke alapján a tagállamok nemzeti jegyzéket hozhatnak létre, melyre az uniós jegyzékhez hasonló szabályok vonatkozhatnak. A hazai szinten veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékének egyeztetései megkezdődtek.
269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet
a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.
Az érintett növényfajok:
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név | Tudományos név |
akác | Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris | Fraxinus americana |
bálványfa | Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa | Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő | Pinus nigra |
erdei fenyő | Pinus silvestris |
gyalogakác | Amorpha fruticosa |
kései meggy | Prunus serotina |
zöld juhar | Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név | Tudományos név |
alkörmös | Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok | Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző | Solidago canadensis |
magas aranyvessző | Solidago gigantea |
parlagfű | Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró | Asclepias syriaca |
süntök | Echinocystis lobata |
43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet
a növényvédelmi tevékenységről
A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).
