A tarka sáfrány (Crocus reticulatus) a nősziromfélék családjába tartozó „krókusz” növénynemzetség neve a görög "kroké", azaz fonal szóból származik, mely a virágok fonalszerű, 3 ágú bibéjére utal. Sárgát jelentő "sáfrány" szavunk pedig arab eredetű, s ez szintén a bibére, ill. ennek sárga (sokszor vöröses narancssárga) színére vonatkozik. A nemzetség zöme a Mediterráneumban él és hegyvidéki növény. Hazánkban vadon 5 faj fordul elő, s ezek mindegyike védett. A tarka sáfrány kis termetű, mindössze 5-10 cm-es, hagymagumós évelő növény. Virágai hosszúkás-harang alakúak, fehér vagy halványibolya színűek, a külső lepelcimpáikon 3-3 hosszanti lefutású ibolyás csík található. E bélyeg jól elkülöníti vadon termő és kerti kultúrába vett rokonaitól is. A lepellevelek közül kiálló bibe vékony, bunkóalakú, narancssárga. Porzói sárgák. Termése háromrekeszű tok, hengeres vagy orsó alakú, csúcsán rövid csőrben végződik. Tőállású levelei csak néhány mm szélesek és-a nemzetségre jellemzően - fehéres középerűek. Laza, humuszos, homokos-löszös altalajú tölgyesekben, gyepekben, sztyepplejtőkön valamint az ide telepített akácosokban él. Hazánkban éri el elterjedésének ÉNy-i határát. Előfordulásait a Mezőföld és a Duna-Tisza köze déli részének néhány pontjáról, valamint Debrecen környékéről ismerjük. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén Siófok közelében található kisebb állománya.
Hírlevél feliratkozáshoz adja meg e-mail címét!
