Hiedelmek és érdekességek
A denevérekről titokzatos éjszakai életük miatt sok tévhit alakult ki. Sokak képzeletében a denevérek vért szívó vámpírok vagy az emberek hajába kapaszkodó lények. A közhiedelemmel ellentétben a hazai fajok rovartáplálkozásúak és kiváló tájékozódásuknak köszönhetően kikerülik az ember fejét, így szinte soha nem gabalyodnak bele senkinek a hajába. Régi hiedelem, hogy a denevér elhárítja a balszerencsét, ezért szokás volt a ház népe és a jószág démonoktól való megóvása érdekében a lakóépület és az istálló ajtaja fölé fejjel lefelé lógó denevért kiszegezni. A kereszténység alvilági lénynek tartotta a denevért, ezért láthatjuk sokszor az ördögöt denevérszárnnyal ábrázolni. Ugyanakkor a denevér feltűnik a Bacardi üvegének címkéjén, vagy akár a brit légierő egyes századainak jelképeként is.
Denevérekről általában
Az egyetlen ma élő emlőscsoport, amely képes az aktív repülésre. Első megnyúlt végtagjaik és hátsó végtagjaik között bőrhártya feszül. Testfelépítésük így kiválóan alkalmazkodott a légi életmódhoz. Testük karcsú, nagy mellüregükben nagy teljesítményű szív és tüdő foglal helyet. Áramvonalas testükbe sokszor csak a nagyméretű fülek nem illenek bele, amik egy egészen más funkciót: a tájékozódást segítik elő. A denevérek a kibocsátott ultrahang fülükbe jutó visszhangja alapján igazodnak el. Bonyolult szerkezetű orrlebenyük a kibocsátott hangok terelésében játszik szerepet. A denevérek nem vakok, a tájékozódásban a szemüket is használják. A fejjel lefelé lógás miatt a repülés elindulásánál sok energiát megspórolnak, ellentétben a madarakkal, akik sok energiát elhasználnak a felszálláshoz.
Az európai denevérfajok többsége előfordul Magyarországon – mintegy 28 faj, kivétel nélkül mind védett. Az elmúlt évtizedekben, a specifikus életmódú, igen érzékeny repülő emlős állatok állományai az emberi hatások következtében drasztikusan megfogyatkoztak. Legtöbb fajuk veszélyeztetetté vált. A denevér-közösségekre legnagyobb veszélyt szálláshelyeik és vadászterületeik eltűnése, zavarása okozza (pl. intenzív erdőgazdálkodás, idős odvas fák kivágása, fokozódó barlangászati tevékenységek, a vizes élőhelyek pusztulása és a rovarok ellen használt vegyszerek). Néhány faj (pl. a rőt koraidenevér) sikeresen alkalmazkodott az ember által teremtett környezethez - sokszor választja szálláshelyül az épületek padlásait vagy a panelházak hézagait. Az érzékenyebb fajok – amelyek ragaszkodnak természetes szállásaikhoz (faodúkhoz, barlangokhoz) – egyre nehezebb körülmények között élnek. A fajok megóvására legkézenfekvőbb megoldás a természetes búvóhelyeik megőrzése, zavartalanná tétele. Kiegészítő megoldás lehet mesterséges odúk kihelyezése is.
A grammokban mérhető kis emlőseinktől ne féljünk, nem okozhatnak bennünk kárt! Előbukkanásuknak inkább örüljünk, hiszen jelenlétük természetközeli élőhelyet jelezhet a közelben. Nyári estéken sok szúnyogtól is megszabadíthatnak bennünket!
Összeállította:
Somlai Szilárd
oktatás
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Ökoturisztikai és Környezeti-nevelési Osztály
Forrás: hunbat.hu
Tudta, hogy legkisebb denevérünk, a törpe denevér 3-3,5 grammjával kevesebbet nyom a mérlegen, mint Európa legkisebb madara a királyka?
Tudta, hogy a városi denevérek a közvilágítás fénycsapda hatása miatt nagyon könnyen jutnak táplálékhoz ezért kövérebbek vadon élő társaiknál?
Tesztelje tudását a Letöltések cím alatt elérhető Igaz-hamis kvízzel!
