Az erdőtervezések során fontos feladata a Nemzeti Park Igazgatóságoknak a biotikai adatok gyűjtése. Az erdők esetében az egyik legfontosabb csoport a xilofág és szaproxilofág bogaraké, hiszen jelentős szerepet töltenek be az erdőkben, főleg a holt faanyag lebontásában.
Mivel a holtfa mennyisége az intenzív használat folytán egyre csökken, ezért ezen fajok is egyre ritkábbak, és ezért viszonylag nagy számban találunk köztük védett vagy közösségi jelentőségű, ún. Natura 2000 jelölő fajokat.
Dél-Zalában, a Nagykanizsai erdőtervezési körzetben gyakori fajnak számít a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus). Tölgyesekben sok adatát gyűjtöttük össze Nagykanizsa környékén, különösen az elmúlt évben.
A Natura 2000 jelölő fajok közül a skarlátbogárnak (Cucujus cinnaberinus) és nagy hőscincérnek (Cerambyx cerdo) is sok előfordulása vált ismertté. A skarlátbogár fafajok kérge alatt él, különösen puhafák és fenyő félék kérge alatt találtuk több helyen. A nagy hőscincér tölgy fafajokban fordul elő, elsősorban napsütötte idős fák, vagy még lábon álló, elhalt fákban fejlődik lárvája.
Ritka Natura 2000 jelölő faj a kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus), amely Dél-Zalában még több helyen előfordul. Itt a nedvesebb erdőkhöz kötődik, ahol a korhadt faanyagban fejlődik és szinte teljes életmenetében itt tartózkodik.
A térségben igen ritka Natura 2000 jelölő faj a gyászcincér (Morimus asper funereus), amely csak az elmúlt években került Nagykanizsa környékén elő, és a tervezési körzetben egyetlen helyről ismert.
Országszerte ritka Natura 2000 jelölő faj a kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), amely Zalából csupán néhány helyről ismert. A fajnak igen speciális igényei vannak az élőhelyével szemben, melyek a mai erdők nagy többségében hiányoznak. A faj élete nagy részét odvakban tölti, de csak a talajjal érintkező odvakban fordul elő, ezek közt is csak a számára megfelelőkben. A mostani vizsgálatok során egy sarj eredetű tölgyesből került elő, egy nagy méretű odúból.
A szárazabb élőhelyekre jellemző védett faj a smaragdzöld virágbogár (Protaetia affinis), amely Nagykanizsa környékén szintén nem volt korábban ismert. Cseresek és tölgyesek ritkább rózsabogár faja.
Ezen adatok beépülnek az erdőtervezések során a Hatóságok adattárába, melyek segítségével a jelentősebb fajokra (Natura 2000 fajok, védett fajok) külön előírások kerülnek megfogalmazásra a védelmük érdekében.
Dr. Lőkkös Andor, Nyugat-Zala Tájegység
