Keszthelyi kastélypark TT

A Keszthelyi-kastélypark természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervét tartalmazó 35/2016. (V. 12.) FM rendelet megtekinthető itt.

A mai kastély helyén már a középkorban is főúri lakhely (fallal körülvett kúria) állott, melynek tulajdonosai a Gersei Pethő család, akiktől 1739-ben a kúriát és a birtokaikat Festetics Kristóf megvásárolta. 1745-ben a család rangjának és méretének megfelelően átépítették a kertet és a kastélyt, sajnos ezekből az időkből nem maradtak fenn térképek és tervrajzok.

A kastély és a hozzátartozó park első ismert ábrázolása 1755-ből származik, Hofstädter Kristóf uradalmi építész az ’U’ alakú kastély nyugati és déli oldalán francia mintájú kertet tervezett, mintegy 7,5 hektár alapterülettel, melyben 5 szökőkút működött volna. A tervekből a kastély átalakítása valósult meg, ugyanakkor a fényűző kert tervét Festetics Kristóf egyszerűsítette. A kastély következő nagyobb átalakítására 1769-70-ben került sor, ezt már Festetics III Pál végezteti el, a parkon ez az átépítés nem hagyott nyomokat, mert az ekkor épített kertészeti létesítmények a későbbiek során mind megszűntek. Ilyenek voltak a mai Ybl istálló helyén állt Orangerie és az üvegház.
Festetics György 1791-ben vette át a keszthelyi birtokokat és a kastélyt a hozzá tartozó parkkal. 1797-ben megalapítja a Georgikont, az első hazai mezőgazdasági iskolát. Ebben az időben a kastélyparkon több átalakítást is végeznek az akkori parképítészeti irányzatnak megfelelően. Ekkor létesült a „Grottás-kert”, melyről egy 1813-as térkép (Büky Ferencz felmérése 1813.) alapján megállapítható, hogy a Csókakői-patak nyugati partján, az Alsópáhokra vezető úttól délre terült el. A kor ízlésének megfelelően mesterségesen kialakított barlangot (grotta), frigidáriumot és padokat, pihenőhelyeket találhattak a Georgikon hallgatói e kertben. A park elhelyezkedéséből és kialakításából következik, hogy az a tanulók szociális, jóléti kertje volt, mely az oktatás céljait is szolgálta.

Ugyanebből az időből maradt fent egy másik térkép, mely a „Fáskertet” ábrázolta. Ez a park rész a Georgikon épületétől északra, az alsópáhoki út északi oldalán helyezkedett el, nyugati határa a Csókakői-patak, északi és keleti oldalát pedig fal határolta. E kertben volt az élő sövényből kialakított „Szabadtéri színpad”, melynek falai nyírott fákból és bokrokból álltak, és amelyeken a gróf meghívásának eleget téve, a kor leghíresebb színi társulatai léptek fel. Természetesen ez a kert is szolgált rekreációs és oktatási célokat is.

A kastély és a park utolsó jelentős átépítése Festetics II Tasziló nevéhez köthető, aki 1883-ban vette át a családi hitbizományt. 1883-87 között nagyszabású átépítésbe kezdett, melynek során a kastély elnyerte mai alakját. Szükségessé vált a kastély körüli terület művészi rendezése, ennek érdekében a gróf meghívta a londoni Henry Ernest Milner kerttervező mérnök professzort, akinek a tervei nyomán alakították át a barokk kertet tájképi, angolparkká. Ennek az átalakításnak köszönhető, hogy a kastély keleti homlokzata előtti területet is a parkhoz csatolták és kialakították az előkertet. (A város ezért a területért cserébe kapta meg a Helikon-parkot.) A kastély nyugati oldalán a már meglévő (a korábbi parkok által megőrzött), spontán növényzet, idős egyedeit befoglalta a tervbe és így alakította ki az angolparkokra jellemző képet. A park ekkori kiterjedése már elérte a 42 hektárt, ennek a területnek a nyugati határa a mai köztemető előtti út lehetett és szervesen kapcsolódott a ma „Vadaskertként”, akkor „Fácánoskertként” ismert területhez. A kastélyhoz közeli angolpark szabályos képe a kastélytól távolodva fokozatosan ment át a természeteshez hasonlító, minimális beavatkozást tükröző tájképi kertbe. Tulajdonképpen ezt az 1887 és 1945 közötti időszakot tekinthetjük a park fénykorának.

A II világháborút követően a kastély és a park honvédségi kezelésbe került. Először az orosz hadsereg szállásolta el magát a kastélyban, az itt állomásozó parancsnoknak köszönhető ( nagy becsben tartotta a régi könyveket), hogy fennmaradt a könyvtár értékes gyűjteménye. 1948-tól a magyar honvédség vette át a terület kezelését. A park nyugati részén laktanyát alakítottak ki, melynek építése során 52 épület köztük a szilárd burkolatú úthálózat, gyakorlóterek, földalatti létesítmények vették át az értékes növények helyét. Az eredeti növény állomány a park nyugati részén szinte teljesen megsemmisült. A keleti felén is csak azért maradt meg, mert ezt a területet a szabadidő eltöltésére és pihenésre tartották fenn. 1952-ben hivatalosan is műemlékké nyilvánították a kastélyt, ugyanakkor csak 1964-ben választották szét a parkot a honvédségi és a lakossági területre. Az egykor 42 hektáron elterülő park az 1964-ben bekövetkezett szétválasztás után 7,5 hektárossá zsugorodott. A volt honvédségi területeken a park eredeti növényzetének 90%-a elpusztult, csak a kastélyhoz közeli keleti felében hagytak meg egy kisebb területet eredeti állapotában (szociális és pihenő terület volt).Sajnos hosszú ideig a város vezetése sem foglalkozott a Kastélypark védelmével, így 1986-ban a parkot nyugatról határoló út építésekor mintegy 80 az eredeti angolparkhoz tartozó fát vágtak ki.

Az Kastélypark korai angolpark stílusú, történelmi tájképi kertje még számos egyedi tájértéket is tartalmaz. A látogatók számára különleges vonzerőt jelent a műemléki környezetben elhelyezkedő park, a benne lévő tájképi elemekkel, egyedi, táji és kultúrtörténeti értékkel, és betelepített különleges exótákkal.
Tájképi értékként említhetjük pl.: 
- A park legidősebb fáját: a közel 400 éves kocsányos tölgyet, mely már a legelső parképítési és átalakítási munkálatok előtt itt élt, és amelyet a 200 év alatt minden tervező a park szerves részének tekintett.
- Több mint 200 éves páfrányfenyők (Gingko biloba), melyeket az 1790-es években Festetics György ültettetett Kitaibel Pál segítségével.
- Kerti tó és környéke, melyben Festetics György idejében mocsári teknősöket (Emys orbicularis) tartottak, elsősorban konyhai felhasználás céljára.
- A franciakert külső ívétől, nyugatra a kerítésig terjedő „vue”, mely a park jobb áttekinthetőségét volt hivatott biztosítani, két oldalán az évszázados fákkal. 
- A helyreállított park területéről rálátás a parkban álló műemlék épületegyüttesre.

A park jelenlegi kezelője az 1996-ban alakult Helikon Kastélymúzeum Kht. Tervei között szerepel a volt honvédségi területen a park helyreállítása és újabb látványelemekkel (2 hektáros tó, zene pavilon, szabadtéri színpad, kilátó, zodiákus kert, sövényszínház) történő gazdagítása. Emellett a mai mintegy 8 hektáros angolpark fenntartása, gondozása, a látogatói igények kielégítése (ismeretterjesztés, oktatás, rekreációs célok, stb.) úgy, hogy azzal a park látvány elemeit fokozzák, ne végezzenek kerttörténeti hamisítást, ugyanakkor a látogatóknak élményt, az élővilágnak megfelelő biotópot, a város lakóinak pedig tiszta levegőt biztosítsanak. Szabadon látogatható.

A kastélypark természetvédelmi érdekessége a kora tavasszal nyíló védett téltemető állománya, valamint, hogy az itt található dísztó partján kerültek elő 1993 nyarán hazánkban első ízben a mediterrán elterjedésű fehérszélű törpedenevér első példányai. 
E denevérfaj azóta Magyarországon széleskörben elterjedt, gyakori fajnak számít.