Hévízi múltidéző túra élményei

Az idei évben másodszor tartottuk ezt a túrát. Heten kétlábúak, négyen négylábúak. Igazgatóságunk mudija, Vargánya, és pumija, Konkoly mellett egy magyar vizsla, Luca és egy német vizsla, Zoé jött velünk. Sétáltunk, szaladtunk, másztunk, ugráltunk, ki-ki vérmérséklete szerint.

Hévíz múltját több szinten idéztük meg a túra folyamán. A hévízi láp kiszárításának története néhány száz éve kezdődött, a rómaiak néhány ezer éve éltek ezen a vidéken, 4 évszázadon keresztül, a Dobogó-domb érdekes jelenségei több millió évesek.

Az Attila utcai feltárt villagazdaság romjainál találkoztunk. Egy korabeli monda szerint (*lásd alul) a római időkben fakadt fel a Hévízi-tó csodatévő forrása is.

Hévíz és Cserszegtomaj kiszáradóban lévő lápjait nedves állapotukban csodálhattuk meg most is. A két községet az Óberek-csatorna választja el. Többnyire ebben sincs víz, de most volt. A folyásra merőlegesen fektetett két hosszú rönkön tudtunk átkelni a túloldalra.

A geológiai múltban a hévíz nem a mai helyén (Hévízi-tó) tört a felszínre. A Keszthelyi-hegység peremén számos helyen megtalálhatjuk a feltörő hévizek nyomait, így a cserszegtomaji Dobogó-dombon is. A valaha feltörő hévíz itt porszerűvé varázsolta a dolomitot, és kis barlangokat vájt a kőzetbe. A cserjés, bozótos, meredek oldalú dombon 17 barlang bújik el. Megnéztük a diási formáció földtani alapszelvényét is. A kitágított üregben jól látható a triász fődolomit 200 millió éves, és a pannon abráziós dolomit 10 millió éves kőzeteinek egymásra települése. A meleg víz a két réteg határán áramlott egykoron.
Ugyanazon az úton tértünk vissza a kiindulási pontra.

Mindenkit várunk jövőre is!

*Korabeli monda: „A tó keletkezéséről, gyógyító erejéről született ókori legenda szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyereket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány csenevész gyermek teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius római császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában államvallássá nyilvánította.”

Csiszár Viktor (BfNPI, Észak-Zala - Természetvédelmi Őrszolgálat)

Galéria