Denevérvédelmi akciók a Bakonyban

"Az Év Emlőse: a denevér" elnevezésű kampány az idei évben ezeknek az éjszakai életmódot folytató állatok kiemelt védelmére hívta fel a figyelmet. Az elmúlt évszázadban a denevérek száma Európa-szerte erősen megfogyatkozott, ma már sok fajuk veszélyeztetett.

Mindennek oka elsősorban szálláshelyeik és vadászterületeik eltűnése. Magyarországon jelenleg minden denevérfaj védett, a nyolc legveszélyeztetettebb fokozottan védett. Néhány faj sikeresen alkalmazkodott az ember által teremtett környezethez, például a rőt koraidenevérek sokszor választják szálláshelyül az épületek padlásait vagy a panelházak hézagait. Azonban az érzékenyebb denevérfajok – amelyek ragaszkodnak természetes szállásaikhoz (faodúkhoz, barlangokhoz) – egyre nehezebb körülmények között élnek.

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretén belül, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 2006-ban indult a bakonyi denevérállományok tervszerű felvételezése, monitorozása.

A közönséges és hegyesorrú denevéreknek 4, a kis patkósdenevérnek 3, a kései denevérnek 3 olyan épületlakó (ill. szülő-) kolóniája van, melyek jelentősebb létszámúak, hagyományosan ugyanazon a helyen vannak, tehát alkalmasak a monitorozásra. A július első felében végzett ellenőrzéskor már a kölyköket is megfigyelhetjük, így a szaporodás sikerére is lehet következtetni. Az épületlakó kolóniák ellenőrzését az időjárás nem befolyásolja, viszont előfordulhat átrendeződés, és a kisebb létszám nem feltétlenül jelent állománycsökkenést. Ugyanakkor az átrendeződések jobbára a nagy kolóniák között történnek, így minden jelentős kolónia ellenőrzése összességében a tényleges állományra utaló számot adja. Nyolc nászbarlangban hálózással történik a denevérek monitorozása a nyár végén. Tíz barlangban folyik a telelő denevérek rendszeres megfigyelése, minden télen, több alkalommal is. A program keretében a Magyarországon élő 28 denevérfajból eddig 27-et sikerült kimutatni a Bakony-hegységből. Ezek közül néhány csak alkalmi előforduló vendég, mint az északi denevér, vagy a fehértorkú denevér. Egyes fajok terjeszkednek és így foglalták el a hegységet, ilyen például a tavi denevér, ami a 2000-es évek közepe óta, nem túl nagy példányszámban, de folyamatosan jelen van a térségben.

A 10 éve tartó, NBmR keretei között folyó felméréseket Paulovics Péter, Máté Balázs és Mészáros József („Mészi”) végezték alkalmi segítőtársaikkal. Ezen kívül a természetvédelmi kezelési tervek, és a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez más kutatók, szakemberek (pl. Fehér Csaba Endre) segítségét is igénybe vesszük.

Az idei évben több jelentős denevérvédelmi intézkedést hajtott végre a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Mészáros József és kollégái segítségével, amelyekről a csatolt dokumentumban részletes leírás található.

Ezen kívül örömmel adtunk otthont „Mészi” denevéres fotókiállításának, mely a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpontban tekinthető meg 2017. március végéig.

Szerző: Dr. Cservenka Judit kutatási szakreferens (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság)
2016. november 21.
Fotók a cikkhez kapcsolódóan: Sinka Gábor és Mészáros András felvételei (BfNPI)

 

Kapcsolódó cikkek:
Az év emlőse a denevér lett (FM, kormany.hu)
Az "Év emlőse" program (vadonleso.hu)
Denevér Gálán és Forgatagon nemzeti parkunk

Dokumentumok

Galéria

Kapcsolódó látogatóhelyek

Kapcsolódó tájegységek