A többnyelvű seregély

Február közepe óta egyre több, telelőhelyéről visszatérő seregéllyel találkozhatunk, és gyönyörködve hallgathatjuk a madarak színes énekrepertoárját.

"Nagyon szép és megindító látvány volt biz' az, a mikor alkonyat táján, a napi munkától fáradt turfavágó kiült a padkára ..... és ha felfelé nézett, elgyönyörködött a seregélypáron, mely az ülőkén csicsergett és pihent." (részlet, Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról)

Egyik délután a lemenő nap fényében egy különleges „koncert” részese lehettem, amint egy seregély majd’ 10 különféle madárfaj hangját utánozta: volt benne búbospacsirta, fekete rigó, sárgarigó, egerészölyv, bíbic, barátposzáta, füsti fecske, gyurgyalag, itt-ott valamely nádiposzáta énekét is beleszőtte, egyszer pedig a sziréna hangját is utánozta. Eddig mintegy 70 madárfaj hangját figyelték meg a seregély énekében, köztük észak-afrikai fajokét is. Érdekes, hogy más hangutánzó madárfajok, mint az énekes nádiposzáta, ugyanakkor a seregély „eredeti” hangját is beleszőhetik énekükbe.

A seregély rövidtávú vonuló, a telet a mediterráneumban tölti. Érdekes, hogy Olaszországban októberben kerültek kézre magyar gyűrűs madarak, ekkor a tőlünk északra fekvő területekről (Lengyelország, Észtország, Oroszország) érkező csapatok okozzák a szőlőkárokat. Áttelelők enyhébb teleken előfordulhatnak. A nálunk költő madarak Olaszországon és a Földközi-tengeren keresztül érik el téli szálláshelyüket, Tunéziát és Algériát. Tavaszi vonulásban az első csapatokkal már február első felében találkozhatunk, a nálunk költők zöme pedig február végén érkezik.

A seregélyek nemcsak tavasszal, de vonuláskor is énekelhetnek: ekkor tojók és hímek egyaránt rázendíthetnek, az akár több ezres számban gyülekező csapatok kórusai messzire elhallatszanak.

Valovics Szilvia, ökoturisztikai munkatárs
Fotó: Adorján Péter

BfNPI, Kis-Balaton

 

Felhasznált irodalom:

  • Haraszthy, L. (szerk.) 1998. Magyarország madarai. Mezőgazda kiadó. 359-360. old.
  • Schmidt, E. 2000. Madárlexikon. Anno kiadó, MMIX. 288. old.
  • Herman, O. 1901. A madarak hasznáról és káráról. A M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTER KIADVÁNYAI. 19. old.
  • http://mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-stuvul
  • http://mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-acrris
  • http://www.diszmadarmagazin.hu/hun/cikk_diszmadar.php?id=275

Galéria